Röviden: 2026. augusztus 2. óta alkalmazandó az EU AI-rendeletének (közismert nevén AI Act) 50. cikke, amely azt szabályozza, mikor kell tájékoztatni az embereket arról, hogy amit látnak, hallanak vagy olvasnak, azt részben vagy egészben mesterséges intelligencia hozta létre. Ebben a cikkben sok konkrét social media példán keresztül mutatjuk meg, mire kell figyelni a mindennapi munkában: a képgenerálástól a chatbotokon át az AI-val írt posztokig.
És magát ezt a cikket kell-e jelölni? Ezt az útmutatót AI segítségével állítottuk össze, de a végleges szöveg valódi emberi szerkesztői ellenőrzésen esett át: érdemben átnéztük, pontosítottuk, és a szerkesztésért felelősséget vállalunk. Ez önmagában is kimentő ok lenne a 7. szabály szerint. Emellett a tartalom témája (gyakorlati jogi-megfelelőségi útmutató marketingeseknek) nem esik egyértelműen az AI Act által nevesített közérdekű témák (pl. politika, közigazgatás, igazságszolgáltatás, közegészségügy) körébe, inkább szakmai, üzleti tájékoztatásnak minősül. A kettő együtt azt jelenti, hogy ezt a cikket az AI Act 50. cikke alapján nem lenne kötelező megjelölni. Az átláthatóság kedvéért mégis szívesen elmondjuk, hogyan készült.
1Miért pont most, és kire vonatkozik?
Az AI Act nem egy jövőbeli terv: az Európai Unióban már kötelező jogszabály, amely Magyarországon is közvetlenül érvényesül. A rendelet szabályai nem egyszerre léptek életbe, hanem több lépcsőben:
- 2024. augusztus 1.: hatályba lépett az AI Act.
- 2025. február 2.: alkalmazandóvá váltak többek között a tiltott AI-gyakorlatokra vonatkozó szabályok, és ettől a naptól az AI-jártasságra vonatkozó előírások is érvényesek.
- 2025. augusztus 2.: többek között az általános célú AI-modellekre vonatkozó szabályok is hatályba léptek.
- 2026. augusztus 2.: ettől a naptól életbe lépett az AI Act 50. cikke is, amely a cikkünk központi témáját, az AI használatával kapcsolatos átláthatósági és jelölési kötelezettségeket szabályozza.
Fontos szabály az átmeneti időszakra: A technikai, géppel olvasható jelölésre vonatkozó kötelezettség alól azok az AI-rendszerek kaphatnak haladékot, amelyeket már 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hoztak vagy üzembe helyeztek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az AI-val létrehozott tartalomhoz olyan technikai információ kapcsolódik, amelyből egy program vagy más rendszer felismerheti, hogy a tartalom AI segítségével készült. Például egy kép fájljába bekerülhet egy erre utaló metaadat vagy más, géppel felismerhető eredetjelzés. Ez nem az a felirat, amit a felhasználó lát a képen, hanem egy háttérben elhelyezett technikai jelzés.
Ezeknek a rendszereknek 2026. december 2-ig kell megfelelniük ennek a követelménynek. Ez a haladék csak erre a technikai jelölési kötelezettségre vonatkozik. A chatbotokra, a deepfake-ekre és a közérdekű témában közzétett AI-szövegekre vonatkozó szabályok ettől még 2026. augusztus 2-től érvényesek.
Egy másik fontos pont: a 2026. augusztus 2. előtt már létrehozott és közzétett AI-tartalmakat nem kell visszamenőleg megjelölni. Az Európai Bizottság ugyanakkor azt javasolja, hogy ahol ez egyszerűen megoldható, érdemes lehet utólag is jelezni az AI-használatot.
És igen: az itt bemutatott szabályok a reklámügynökségeket és ügyfeleiket is érinthetik. Az viszont, hogy egy adott helyzetben pontosan ki köteles jelölni, már attól függ, hogy az AI Act szerint ki minősül szolgáltatónak és ki alkalmazónak. Ezt nézzük meg a következő részben.
2Szolgáltató vagy alkalmazó? Ettől függ, mi a ti feladatotok
Az AI Act két fontos szerepet különböztet meg: a szolgáltatót és az alkalmazót. Ezek nem egyszerű megnevezések, hanem pontos jogi fogalmak, ezért érdemes megjegyezni őket. A cikk további részében ezt a két kifejezést ebben a jelentésben használjuk:
Szolgáltató (provider)
A szolgáltató az, aki kifejleszti az AI-rendszert, és azt a saját neve vagy márkája alatt hozza forgalomba.
- OpenAI (ChatGPT)
- Midjourney, Adobe Firefly
- ElevenLabs, Google (Gemini, Veo)
A szolgáltató felel többek között azért, hogy az általa biztosított AI-rendszer megfeleljen a rá vonatkozó átláthatósági követelményeknek. Ide tartozhat például a technikai jelölés, illetve annak biztosítása, hogy egy chatbot használója tudja: AI-val kommunikál.
Alkalmazó (deployer)
Az alkalmazó az, aki saját szakmai tevékenysége keretében használ egy már meglévő AI-rendszert.
- Reklámügynökség
- Az ügynökség ügyfelei
- Gyakorlatilag minden marketing- és tartalomkészítő csapat
A reklámügynökségek és ügyfeleik jellemzően ebbe a körbe tartoznak. Nektek kell gondoskodnotok többek között arról, hogy a közzétett tartalomnál teljesüljenek az alkalmazóra vonatkozó jelölési kötelezettségek, például deepfake-ek és bizonyos közérdekű témájú AI-szövegek esetében.
Vagyis: amikor Midjourney-vel képet generáltok, ChatGPT-vel vagy Claude-dal szöveget írtok, vagy ElevenLabs-szel hangot klónoztok, ti nem vagytok szolgáltatók, csak használjátok mások eszközét. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb technikai jelölési kötelezettség (2. szabály) nem rátok hárul, hanem az eszköz mögötti cégre. Amiért viszont ti feleltek, az az, hogy amikor közzéteszitek a kész tartalmat, ti magatok is egyértelműen jelezzétek, ha az adott poszt, videó vagy szöveg jelölésköteles.
Mikor nem vonatkozik rátok a szabály?
Az AI Act az alkalmazókra vonatkozó kötelezettségeket szakmai, vagyis üzleti, kereskedelmi vagy foglalkozási tevékenység keretében írja elő. Ha valaki teljesen magánemberként, nem üzleti céllal tesz közzé egy AI-val készült tartalmat a saját privát profilján, az ebből a szempontból kívül esik a rendelet hatályán. Egy ügynökségen belül pedig maga a cég minősül alkalmazónak, nem az egyes közösségimédia-menedzserek külön-külön, akik a cég utasítására dolgoznak.
Ügynökség és ügyfél: ki teszi rá a címkét?
Egy kampányban az ügynökség és az ügyfél is lehet alkalmazó: az ügynökség használja az AI-eszközt és elkészíti az anyagot, az ügyfél pedig jóváhagyja vagy közzéteszi. Érdemes ezért előre tisztázni, hogy ki dönti el, kell-e jelölés, ki helyezi el, és ki ellenőrzi ezt a publikálás előtt.
Ugyanilyen fontos, hogy később is visszakereshető legyen, mi készült AI segítségével, milyen eszközt használtatok, és ki hagyta jóvá a tartalmat. Ehhez nem kell külön adminisztrációs rendszert kialakítani: a lényeg, hogy ezek az információk a projekt dokumentációjában vagy a kapcsolódó munkafolyamatban meglegyenek.
3A négy alapszabály
Az 50. cikk négy különböző helyzetet szabályoz. Nézzük meg először röviden, melyikről mit érdemes tudni, utána pedig egyenként, konkrét példákkal is végigmegyünk rajtuk.
Amikor valaki egy AI-val „beszélget”
Ha valaki közvetlenül „beszélget” egy AI-rendszerrel, tudnia kell, hogy nem élő személlyel kommunikál, hacsak ez a körülmények alapján nem egyértelmű számára.
Amikor az AI generál vagy módosít képet, hangot vagy videót
Az AI-val generált kép, hang, videó vagy szöveg technikailag felismerhetővé tétele, például metaadattal vagy láthatatlan jelöléssel.
Érzelemfelismerés és biometrikus kategorizálás
Az AI Act ezt is külön átláthatósági kötelezettségként kezeli: ha ilyen AI-rendszert használtok, az érintetteket tájékoztatni kell arról, hogy a rendszer működésbe lépett, illetve milyen célból használjátok.
Deepfake-ek és közérdekű témájú AI-szövegek
Az 50. cikk (4) bekezdése két külön tartalomtípusnál ír elő jelölési kötelezettséget: a megtévesztően valóságosnak tűnő AI-képeknél, hangoknál és videóknál, valamint a közérdekű témában közzétett, AI által generált vagy módosított szövegeknél.
3.1 Amikor valaki egy AI-val „beszélget”
Ez a szabály (50. cikk (1) bekezdés) elsősorban a chatbotot vagy hangalapú asszisztenst építő szolgáltatóra vonatkozik: a rendszert eleve úgy kell megtervezni, hogy a beszélgetőpartner tudja, hogy gépi rendszerrel van dolga. A gyakorlatban négy feltételnek együtt kell teljesülnie ahhoz, hogy egy rendszer ide tartozzon:
- AI-rendszerről legyen szó
- valódi kétirányú párbeszédre legyen tervezve, ne csak automatikus válaszokat adjon gombnyomásra
- a kommunikáció közvetlen legyen
- és természetes személlyel történjen.
A kötelezettség alól kivétel, ha a helyzet „magától értetődő”, de ezt szűken kell értelmezni. A mérce az, hogy egy átlagos, ésszerűen tájékozott, körültekintő és figyelmes felhasználó számára nyilvánvaló-e, hogy gépi rendszerrel áll szemben.
Példák
Egy AI-bot emberi keresztnévvel és profilképpel válaszol a „Mikor jön a rendelésem?” kérdésre, kötetlen, baráti hangnemben, semmi nem utal arra, hogy nem élő ügyintézővel beszélgetsz.
Kell jelölni
A bot neve „AI-asszisztens”, és az első üzenete:
„Szia! Én egy automata AI-asszisztens vagyok,
miben tudok segíteni?”
Így a felhasználó számára már az első pillanatban
egyértelmű, hogy AI-rendszerrel beszélget.
A felhasználó előre megadott lehetőségek közül választhat, például: „1) Szállítás, 2) Visszaküldés, 3) Garancia”. Ilyenkor nem valódi, kétirányú beszélgetés zajlik, hanem előre beállított válaszok közül választ a felhasználó.
Valószínűleg kívül esik a szabályonA kép- vagy szöveggeneráló eszközök (például Midjourney, ChatGPT stb.) használata önmagában nem tartozik ebbe a szabályba. Ha ti használjátok ezeket az eszközöket, az AI-rendszer veletek kommunikál, nem pedig a tartalom későbbi közönségével. Ezért a közönségnek nem azért kell tájékoztatást adni, mert a tartalom elkészítése során ChatGPT-t vagy más hasonló AI-eszközt használtatok.
3.2 Amikor az AI generál vagy módosít képet, hangot vagy videót
Ez a szabály (50. cikk (2) bekezdés) elsősorban nem a ti dolgotok, hanem az AI-eszközt fejlesztő szolgáltatóké. Ha egy rendszer szintetikus hang-, kép-, videó- vagy szövegtartalmat generál, a szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a kimenet géppel olvasható, technikai jelöléssel legyen ellátva. Ilyen lehet például a láthatatlan vízjel, a metaadatba írt eredetjelzés (pl. a C2PA-szabvány szerint), vagy egy kriptográfiai „ujjlenyomat”. Ez azért fontos nektek is, mert a nagy AI-eszközök kimenetei egyre gyakrabban tartalmazhatnak ilyen, szabad szemmel nem látható jelzést. Ez azonban nem helyettesíti a saját, látható jelöléseteket ott, ahol a 3–4. szabály szerint az kötelező.
Egy kivétel viszont közvetlenül érint titeket: a „szokásos szerkesztésnek” minősülő AI-funkciók nem tartoznak ide. Ha egy AI-alapú eszköz csak besegít egy egyébként hagyományos szerkesztői munkába, például színkorrekcióba, kontrasztállításba, vágásba, zajszűrésbe vagy alapvető retusálásba, az nem hoz létre új, jelölésköteles tartalmat. Amint viszont a rendszer ténylegesen új, korábban nem létező vizuális elemet hoz létre, például generatív kitöltéssel kicserél egy teljes hátteret, vagy hozzáad egy nem létező tárgyat, az már ebbe a körbe tartozik.
Tipikusan „szokásos szerkesztés”
- Színkorrekció, expozíció
- Vágás, átméretezés
- Zajszűrés, élesítés
- Alap bőrretus egy valódi fotón
Tipikusan „új generálás”
- Teljesen AI-generált kép
- Generatív kitöltés / háttércsere
- Nem létező elem hozzáadása
- AI-klónozott hang, AI-videó
A pontos határvonalat az Európai Bizottság iránymutatása és a témáról szóló önkéntes Gyakorlati Kódex (Code of Practice) tovább pontosítja, gyakorlati példákkal. Vitás esetben ezeket érdemes megnézni.
3.3 Érzelemfelismerés és biometrikus kategorizálás
Ha egy AI-rendszer emberek érzelmeit elemzi vagy biometrikus adatok alapján kategorizálja őket, az érintetteket tájékoztatni kell arról, hogy ilyen rendszert használnak velük kapcsolatban. Ez a szabály a legtöbb social media-munkában ritkán kerül elő, de az AI Act külön átláthatósági kötelezettségként kezeli.
3.4 Deepfake-ek és közérdekű témájú AI-szövegek
Deepfake
Ez a szabály (50. cikk (4) bekezdés első fele) az, ami egy reklámügynökség napi munkájában a leggyakrabban előkerül. A törvény szóhasználatával: deepfake az az AI-val generált vagy módosított kép, hang vagy videó, amely létező személyre, tárgyra, helyre, entitásra vagy eseményre hasonlít, és amely hamisan hitelesnek vagy valóságosnak tűnhet. Ehhez három feltételnek kell együtt teljesülnie:
- Hasonlít valamire vagy valakire: a tartalom felismerhetően hasonlít egy valódi személyre, helyre, tárgyra vagy eseményre.
- Valódi dologról van szó: amit a tartalom ábrázol, az ténylegesen létezik, létezhetett vagy létezhet.
- Valódinak tűnhet: a tartalom alkalmas lehet arra, hogy a néző azt higgye, valódi felvételt vagy valódi eseményt lát. Ennek megítélésénél számít például, mennyire hasonlít az eredetire, kiknek szól a tartalom, és milyen környezetben találkoznak vele.
Ha egy tartalom deepfake-nek minősül, az alkalmazónak (vagyis nektek, illetve az ügyfeleteknek) egyértelműen fel kell tüntetnie, hogy a tartalmat mesterségesen hozták létre vagy módosították, méghozzá legkésőbb az első megjelenéskor, jól érzékelhető (látható vagy hallható) módon. Fontos technikai részlet: nem elég a szolgáltató által beépített, láthatatlan technikai jelölésre hagyatkozni, az nem helyettesíti a ti látható jelöléseteket.
Nézzünk néhány konkrét példát
Egy TikTok-videóban egy közismert személy hangjára klónozott AI „mond be” egy reklámszöveget, vagy egy face-swap videó egy híresség arcát teszi egy vicces jelenetbe.
Kell jelölniUgyanaz a fajta tartalom, de egyértelműen viccnek, karikatúrának szánva. Ilyenkor a jelölés enyhébb formában is teljesíthető. Például egy diszkrét, állandó vízjel is elég lehet, a lényeg, hogy a jelölés meglegyen, de ne vonja el a figyelmet a tartalomról. A jelölési kötelezettség ettől még nem szűnik meg teljesen.
Marketingnél fontos korlát: attól, hogy egy reklám kreatív, humoros vagy parodisztikus, még nem válik automatikusan könnyített jelölés alá eső tartalommá. Ha a tartalom művészi vagy szatirikus elemek mellett kereskedelmi célt is szolgál, azt is vizsgálni kell, mi a tartalom elsődleges célja. Egy reklámnál ez jellemzően a kereskedelmi cél.
Kell jelölni - visszafogottabb formábanEgy parfümösüveg AI-montázzsal egy nyilvánvalóan kitalált, stilizált jelenetben, például az űrben lebegve vagy egy virágfelhőben. A közönség számára egyértelmű, hogy ez nem valódi helyszínen készült fotó.
Jellemzően nem kellUgyanaz a termék, de AI-val montírozva egy felismerhető, valós helyszínre, például egy konkrét, ismert budapesti kávézó elé, úgy beállítva, mintha ott készült volna egy valódi fotó, miközben ez nem történt meg.
Vitatható eset, inkább jelöljetekEgy sosem létezett, AI-generált „influenszer” viseli a ruhát a kampányban. Nem egy konkrét, létező embert utánoz, hanem egy teljesen fiktív alak.
A törvény szigorú értelmében nem „deepfake”, de egyes platformok saját szabályai (pl. Meta, TikTok) és a fogyasztók megtévesztésének tilalma miatt érdemes önként jelölniEgy valódi modellről készült fotón AI-alapú simítás, fogfehérítés vagy néhány kisebb pattanás eltüntetése. Vagyis olyan retus, amit egy retusáló szakember korábban Photoshopban is elvégzett volna.
Jellemzően nem kellEgy valódi, felismerhető influenszer fotóját AI-val úgy módosítjátok, mintha ő próbálná fel a ruhát, miközben valójában sosem viselte, és ezt valódi próbafotóként tüntetitek fel.
Kell jelölniKözérdekű témájú AI-szövegek
Ez a szabály (50. cikk (4) bekezdés második fele) kifejezetten szövegre vonatkozik. Ahhoz, hogy érvényesüljön, három dolognak kell egyszerre teljesülnie:
- a szöveget közzéteszik, vagyis nyilvánosan elérhetővé válik,
- a szöveg célja a nyilvánosság tájékoztatása,
- a szöveg közérdekű témáról szól, például politikáról és demokratikus folyamatokról, közigazgatásról, igazságszolgáltatásról és bűnüldözésről, alapvető jogokról, közbiztonságról, közegészségügyről, környezetvédelemről vagy fogyasztóvédelemről. Ide tartozhatnak továbbá olyan gazdasági, pénzügyi, politikai, tudományos vagy kulturális fejlemények is, amelyek érdemi közéleti vita tárgyát képezhetik.
Van egy fontos kivétel: ha a szöveg
valódi emberi szerkesztői ellenőrzésen ment
át, akkor nem kell jelölni, még akkor sem,
ha a nyers szöveget eredetileg AI írta.
Mit jelent itt a szerkesztői ellenőrzés?
Azt, hogy valaki érdemben, szakértelemmel átnézte a
szöveget, tényellenőrizte, szükség esetén módosította, és a
közzétételért egy konkrét személy vagy szervezet
szerkesztői felelősséget vállal. A puszta
helyesírás-ellenőrzés vagy egy gyors átfutás
önmagában nem számít érdemi szerkesztői ellenőrzésnek.
Példák
Blogposztot generáltok egy új uniós adatvédelmi szabályról, és egyből ki is teszitek, semmilyen szakmai átnézés nem történt.
Kell jelölniEgy valódi ügyvéd érdemben átnézi, javítja és jóváhagyja a szöveget közzététel előtt, és a poszt az ő szerkesztői felelőssége alatt jelenik meg.
Nem kötelező jelölni
„5 tipp, hogyan válassz futócipőt”
Teljes egészében AI írta, emberi átnézés nélkül ment
ki.
Termékleírás, reklámszöveg, egy nyereményjáték
felhívása.
Ezek jellemzően nem minősülnek a nyilvánosság közérdekű
tájékoztatásának, tehát alapból kívül esnek ezen a konkrét
szabályon. Ettől függetlenül más okból, például a
tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó
szabályok miatt, ezeknél is lehet felelősségetek.
4Hogyan kell konkrétan jelölni?
Az 50. cikk szándékosan nem ír elő egyetlen kötelező szöveget vagy formátumot , csak azt követeli meg, hogy a tájékoztatás legyen egyértelmű és jól megkülönböztethető, jusson el a nézőhöz vagy olvasóhoz legkésőbb az első találkozáskor, és legyen akadálymentes (például ne csak vizuálisan, hanem hallhatóan is elérhető legyen, ha releváns). Egy önkéntesen követhető uniós Gyakorlati Kódex (Code of Practice) is ad referencia-megoldásokat arra, hogyan lehet megfelelni az AI Act 50. cikkében előírt átláthatósági kötelezettségeknek. Az alábbi, gyakorlatban bevált módszerek nektek is jó kiindulópontot adnak::
Állókép / lapozható poszt (carousel)
Jól látható felirat vagy jelzés a képen, vagy közvetlenül a leírás elején, például „Mesterséges intelligenciával készült kép”. Érdemes ezt kombinálni a platform saját „AI-generált” címkéjével is (Instagram, Facebook, TikTok), de arra ne hagyatkozzatok kizárólagosan, mert a saját jogi kötelezettségeteket az önmagában nem feltétlenül váltja ki. Ha ugyanazt az anyagot több platformon, weboldalon, hírlevélben vagy partneri felületen is felhasználjátok, a platform saját címkéje nem feltétlenül jelenik meg mindenhol.
Videó
Nyitó vagy záró felirat, illetve egy állandó, jól látható sarok-vízjel. Mivel a hallássérült vagy látássérült nézőket sem hagyhatja ki, az információt szóban is érdemes megjeleníteni, például narrációval vagy felirattal.
Chatbot
Már a névben és az első üzenetben legyen egyértelmű, hogy AI-rendszerről van szó (pl. „AI-asszisztens”), és ne kapjon megtévesztő módon emberi keresztnevet vagy valódi személyt ábrázoló profilképet.
Cikk / blogposzt
Jól látható jelzés a cikk tetején: „Ezt a cikket mesterséges intelligencia segítségével készítettük, emberi szerkesztői ellenőrzéssel / anélkül.” Ne az aljára, apró betűvel kerüljön.
5Mi történik, ha elmarad a jelölés?
Az AI Act komoly bírságokat ír elő, amelyek mértéke a jogsértés típusától függ. Az 50. cikkben meghatározott átláthatósági és jelölési kötelezettségek megsértése a bírságok középső sávjába tartozik:
A megadott két szám közül nagyvállalatoknál mindig a magasabb összeg számít: a rögzített euróösszeg vagy a globális éves árbevétel alapján számított százalékos összeg közül a magasabb.
Magyarországon az AI Act szerinti piacfelügyeleti feladatokat az MI Piacfelügyeleti Hatóság látja el, amely a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül működik. A hatóság feladata többek között az MI-rendszerek jogszerű használatának piacfelügyeleti ellenőrzése és a jogsértések esetén alkalmazható intézkedések, illetve bírságok kezelése. Egy reklámügynökség számára azonban sokszor nagyobb közvetlen következménnyel járhat egy platform általi tartalomeltávolítás vagy egy ügyfél bizalomvesztése, mint maga a hivatalos bírságolási eljárás. Érdemes ezt is szem előtt tartani.
6Villámteszt
Gyors önellenőrzés, amely a fenti szabályok alapján segít eldönteni, hogy kell-e jelölni egy tartalmat. Nem helyettesíti a részletes szabályok áttekintését, különösen bizonytalan vagy egyedi esetekben.
7Gyors ellenőrzőlista
- Minden AI-val készített vagy módosított tartalomnál ellenőrzitek, hogy kell-e jelölni, és ha igen, a jelölés már a közzétételkor jól látható helyen szerepel.
- Minden chatbot és AI-asszisztens neve, valamint első üzenete egyértelműen jelzi, hogy nem emberrel beszélgetnek.
- Mielőtt közzétesztek egy AI-val készült vizuális tartalmat, átgondoljátok: hasonlít-e létező személyre, helyre vagy eseményre úgy, hogy megtévesztő lehet.
- A szatirikus és parodisztikus AI-tartalmakat is megjelölitek csak visszafogottabb formában.
- A közérdekű témájú, AI-val írt szövegeket vagy megjelölitek, vagy valódi szerkesztői ellenőrzésen mennek át közzététel előtt.
- A jelölés mindig elöl, jól láthatóan szerepel.
- Bizonytalan, nagy téttel járó esetben (pl. ismert személyt érintő tartalom, jogi, egészségügyi vagy politikai téma) bevonjátok a jogi csapatot vagy külső jogászt.
Ez az útmutató a cikk írásakor elérhető hivatalos uniós forrásokon alapul, és a gyakorlatban leggyakrabban előforduló social media helyzeteket igyekszik lefedni. Mivel az Európai Bizottság iránymutatásai és a Gyakorlati Kódex gyakorlati példákkal pontosítják az egyes helyzeteket, érdemes időről időre visszatérni a hivatalos forrásokhoz, és egyedi, bizonytalan helyzetben jogi tanácsot kérni.